Éppenséggel nem visszafogott – sokkal inkább élvezetes és előremutató – játékkal jelentkezett az Éles Kézilabda Iskola SE az Erima gyermekbajnokságban, ahol a tizennégy éves fiúk első osztályában a csoportkört, majd a finálét is megnyerték.
Éles József és Kovács György edző csapata a nyugati D-csoportban makulátlan mérleggel végzett az élen, miután az „alapszakaszban” pontot sem vesztettek, ha úgy tetszik, már akkor is minden az elképzeléseik szerint alakult. A középdöntő felsőházába a nyugati C- és D-csoport első három helyezettje váltott jegyet, ahol ismét dicséretesen szerepeltek: másodikak lettek, csak a szintén komoly játékerőt képviselt és első pozícióban zárt FTC KN Kft. I.-től kaptak ki, igaz, tőlük kétszer is (19-21, illetve 17-24). A remek sportolókból állt keretük a folytatásban is mindenütt motiváltan lépett pályára, az elszántságuknak, az odafigyelésüknek és persze a tehetségüknek köszönhetően felőrölték az ellenfeleket. Később is üzembiztos volt a produkciójuk, ezért kijött számukra a lépés. Megtalálták azt a szerkezetet, amivel mindenkire veszélyesek tudtak lenni – ráadásul szebbnél-szebb gólokat szereztek. A hatcsapatos Kelet-Nyugat döntőben csupán egy vereségük volt – még a nyitó fordulóban a végül másodikként „leintett” PLER-Budapest ellen (17-21) – a többi kilenc fellépésüket győzelemmel abszolválták. A kíméletet ritkán adott aranyérmes együttesük előbb 25-15-re, majd 25-22-re mattolta a dobogó harmadik fokára állt ferencvárosiakat. Az esemény gólkirálya az a Fazekas Gergő lett (…hatvanöt találattal), akit az értő szemek a 2002-es, valamint a 2003-as korosztályban az egyik legtöbbre hivatott hazai sportolónak tartanak.
– Négy esztendeje vettem át a gárda irányítását, s büszkén mondhatom: az idő haladtával remek közösséggé formálódtak a „régi bútordarabok” és a keretbe menet közben érkezett társaik – jegyezte meg Kovács György. Eleinte nem volt mindig könnyű megtalálni velük a közös hangot, ám immár nagyon jó velük dolgozni. Azóta rengeteg munkát végeztünk és bizony sokat is fejlődtünk. Két éve harmadikak voltunk a tizenkét éveseknél, de nem titok: tavasszal még fényesebb érem megszerzésében reménykedtünk. Előzetesen az első hat hely egyikének megszerzését majdhogynem kötelezőnek tartottuk. Mivel a tanítványok már korábban is kiváló csapatszellemről tettek tanúbizonyságot, számomra nem is oly’ nagy meglepetés a mostani helyezésünk. A sorainkban akadtak pompás egyéni teljesítmények – meggyőződésem, hogy idővel jó néhányuk bemutatkozhat az első-, vagy a másodosztályú bajnokságban –, a találkozóinkon mégis inkább a csapatszellem dominált. Közben a fiatalok egyéni képzésére is odafigyeltünk. Most az alakulat életében valahol lezárult egy fejezet, hiszen az új garnitúrához négy-öt legény is érkezhet, akik a királynék városában folytatják tovább a tanulmányaikat. Nekik sem ígérhetek mást, minthogy a jövőben is keményen dolgozunk, de ha ez kell a sikerekhez, akkor nincs mese.
– Nagy fegyverténynek tartom, hogy a ligában olyan klubokat sikerült megelőznünk, akiknek nálunk sokkal nagyobb a „merítési” lehetősége – tette hozzá Éles József, az egyesületet működtető gazdasági társaság ügyvezetője. Ráadásul a jövőben még erősebbek lehetünk. Minden egyes kerettag hozzátett valamit ehhez a szép eredményhez, de Fazekas Gergőt külön is kiemelném, mert a gépezetünkben általában ő volt a motor. Gratulálok Kovács Györgynek a fiatalokkal végzett áldozatos munkájához, lévén, szakmailag ő is sokat tett hozzá a sikerekhez. A csapat hétről-hétre fejlődött, a nyitott, három plusz hármas védekezésükkel pedig majd’ mindenkinek borsot törtek az orra alá.
A társaság kihasználta az erősségeit és megvalósította a taktikai elképzeléseit. Ennek tudható be, hogy rendre meglepték a riválisokat, kihasználták azok gyenge pontjait. Kaiser Bálinték hittek magukban, egymást biztatva küzdöttek – a vetélytársak nem is tudták megtörni a lendületüket. A diadalokhoz a legjobb formájukat adták.
A bajnokcsapat névsora: Békefi Bence, Bodó Tamás, Fazekas Gergő, Illés Benett, Kaiser Bálint, Milkovics Milán, Perlaki Bence, Preszter Ákos, Rubos Norbert, Sisa Rajmund, Sövegjártó Levente, Szabó Boldizsár, Szatmári Bence, Szatmári Sándor, Tóth Gábor, Vincze Péter.